Teknős Tanösvény Dunakeszi

A DUNAKESZI TEKNŐS TANÖSVÉNY BEJÁRÁSA

• A láp bejárása min. 45 percet vesz igénybe. Szánd rá az időd! A tanösvényen nem érdemes végigrohanni, mert akkor semmi érdekeset nem fogsz látni! Úgyhogy LASSAN A TESTTEL!
• A tanösvényen korlátok védik a lápot és annak élőlényeit. Ne térj le a kijelölt útról, mert olyan helyen is lehet mélyvíz, ahol nem látszik.
• A tanösvényen néhol kidőlt fákba és egyéb akadályokba ütközhetsz! Ezért olyan öltözetben érdemes érkezned, amiben bemennél egy erdőbe vagy végigsétálnál egy mezőn.
• A láp élőlényei nem szeretik a hangos emberi beszédet, a sok zajt. Ezért amikor megérkezel a tanösvényre, tompítsd a zajod!

Mit láthatsz az út során?

A lápokban, nádasokban és két rejtett, állandó tavacska felett futó pallósoron sétálva egy rejtélyes, eddig felfedezetlen világba csöppensz. Hallgathatod a szél susogását, sőt, ha figyelmesen és elég ideig nézelődsz, számos állat- és növényfajjal találkozhatsz.

Magyarország mintegy 265 fészkelő madárfajából 50 – köztük a jégmadár, a fülemüle, a vadkacsa és a szürkegém - előfordul ezen a kis lápmaradványon. Legtöbbjük a sűrű bozótban lakik. A tónál táplálkoznak, a sűrű cserjésben pedig pihenni és költeni tudnak.

De láthatsz itt még barna varangyot, vízisiklót, zöld gyíkot, pettyes gőtét, kecskebékát, bolharákot, hanyatt úszó poloskát, vöröshasú unkát, hódot, csigapiócát, nagy mocsárcsigát és édesvízi szivacsot is.

A Dunakeszi láp növényfajokban is gazdag. A fehér nyár, a szürke nyár, az erdei pajzsika, a réti csenkesz, a molyhos és deres sás, a tejoltó galaj, az üstökös pacsirtafű, a közönséges oroszlánfog, a kúszó boglárka, az őszi kikerics, a bozontos kutyatej, a fehérfűz és természetesen a nád is mind-mind megtalálható ezen a területen.

A láp története

Körülbelül 10 000 évvel ezelőtt az Ős-Duna medre megváltozott, a mellékág elvesztette a kapcsolatát a folyóval és állóvízzel teli mederré alakult. A vízutánpótlást ettől kezdve már nem a folyótól, hanem a mai Gödöllői-dombság forrásaitól kapta.

A környékbeli növényzet elhalt maradványai több ezer év alatt feltöltötték ezt a medret, de a víz alá kerülve nem érte őket levegő, és így nem tudtak elbomlani. Sűrű, sötét, szivacsos anyagként tőzeggé konzerválódtak, mint dunsztosüvegben a befőtt.

A láp különlegessége

A Dunakeszi láp azért számít különleges élőhelynek, hiszen annak ellenére, hogy állóvízi élőhely, mégsem fagy be teljesen. Ennek oka, hogy láp tavai mélyén olyan talajvízforrások fakadnak, amelyek még a legkeményebb teleken sem engedik megdermedni a teljes vízfelszínt.

A lápi talaj elnyeli a légkörből a szén-dioxidot, a tőzeges talaj pedig tárolja a növényekből. Ha egy láp kiszárad és a tőzeg lebomlik, a rengeteg tárolt szén a levegőbe kerül.

A lápban tárolódó növényi anyagokból mocsárgáz keletkezik, ami gyúlékony. Ez az a bizonyos lidércfény, mely a mocsarak, lápok felett halványkék fénnyel dereng.

Magyarországon valamennyi láp természetvédelmi terület.