PARK(ING) DAY SZEGED, 2024

A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a városi közterületek, különösen a parkolóhelyek alternatív felhasználási lehetőségeire. Ezen a napon emberek világszerte ideiglenesen átalakítják a parkolóhelyeket kis közösségi terekké, például parkokká, kávézókká vagy művészeti installációkká. Az akció lényege, hogy rávilágítson arra, milyen lehetőségek rejlenek a városi területek fenntarthatóbb és közösségibb felhasználásában. A Park(ing) Day nemcsak a parkolóhelyekről szól, hanem arról, hogy hogyan használhatjuk a városi környezetet fenntarthatóbban, élhetőbben és közösségközpontúbban. Az autóknak szánt helyeket emberek is használhatnák – olyan térként, amelyek a társadalmi interakciót, a zöldfelületek bővítését és a városi élet minőségét szolgálják. A Park(ing) Day lehetőséget teremt arra is, hogy közösen gondolkodjunk arról, hogyan oszthatjuk meg a városi tereket úgy, hogy mindenki számára jobb és fenntarthatóbb legyen.

A belvárosi közlekedés számos problémával küzd. Az egyik legnagyobb gond a zsúfoltság, amit a túl sok autó és a kevés rendelkezésre álló hely okoz. Mindez nemcsak forgalmi dugókhoz de parkolási nehézségekhez is vezet. Továbbá a levegőszennyezés magas szintje a belvárosban közlekedő járművek miatt jelentős egészségügyi kockázatot jelenthet. Emellett a zajszennyezés is súlyos probléma. A gyalogosok és kerékpárosok számára gyakran kevés a megfelelően kialakított tér, ami nehezíti a fenntartható közlekedési módok használatát. De mi lehet erre megoldás? Fontos, hogy belvárosi, rövidtávú közlekedéshez minél többen és minél többször használjunk más (alternatív) közlekedési megoldásokat.

A somogyi utcában régen nem voltak fák, csak sok parkoló és az egykori villamossínek. Amikor felújították a teret, a Somogyi utcában a közműveket az utcafront széléről bevezették az úttest közepe alá, így lehetőség nyílt fák ültetésére az utca minkét oldalán.

Az alternatív közlekedési módok olyan közlekedési megoldások, amelyek a hagyományos autóhasználat helyett környezetbarátabb, fenntarthatóbb vagy innovatívabb lehetőségeket kínálnak. Ide tartoznak például a kerékpározás, a gyaloglás, az elektromos járművek használata, a közösségi közlekedés (busz, villamos, metró), valamint a carsharing (autómegosztás) és a ridesharing (utazásmegosztás). Ezek a megoldások csökkenthetik a légszennyezést, a forgalmi dugókat, valamint hozzájárulhatnak a városi életminőség javításához.

Szegeden az elmúlt években számos kerékpáros fejlesztés zajlott. Itt van például a Belvárosi híd szegedi hídfője, az Oskola utca, Híd utca, Stefánia találkozása. A kerékpáros közlekedés nagyobb térhez jutott, a csomópont átláthatóbb rendezettebb lett, kerékpárosbarátabb. A kiemelőszínnel felfestett kerékpáros sávok nagyban javítják a közlekedésbiztonságot. Az említett csomópont és szakasz pedig egyben a város egyik legforgalmasabb kerékpáros útvonala.

Te mennyire ismered Szegedet kerékpáros szempontból? Hol és milyen jellegű kerékpáros útvonal található a városban? Itt van két érdekes és hiánypótló térkép mindehhez!

A Copenhagenize Index egy rangsor, amely a világ városait méri abból a szempontból, hogy mennyire kerékpárosbarátok. Először 2011-ben adták ki listát, és a nevében szereplő Copenhagenize szó a dán főváros, Koppenhága példájára utal, amely a világ egyik legbiciklibarátabb városának számít. Az index célja, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható városi közlekedés fontosságára, különösen a kerékpározás előmozdítására. A rangsor összeállításakor több tényezőt vesznek figyelembe, például:

• Kerékpáros infrastruktúra: Van-e megfelelő bicikliút-hálózat, és az mennyire biztonságos és jól karbantartott?
• Biztonság: Mennyire balesetmentes a kerékpáros közlekedés a városban?
• Kerékpáros kultúra: Milyen mértékben használják a lakosok a kerékpárt a mindennapi közlekedésre?
• Politikai támogatás: Milyen mértékben támogatják a helyi döntéshozók a kerékpáros közlekedést?
• Kerékpáros megosztás: Elérhetők-e (köz-) kerékpárkölcsönzők, és milyen könnyű őket használni?

A Dél-Alföldi régióban minden harmadik ember kerékpárral közlekedik, ez a legmagasabb arány az országban.

A walkability vagy sétálhatóság azt jelenti, hogy egy adott terület mennyire alkalmas a gyalogos közlekedésre. Ez nemcsak a távolságokat, hanem számos más tényezőt is magában foglal, amelyek megkönnyítik vagy éppen megnehezítik a gyaloglást.

A walkability mérésénél általában figyelembe veszik a következőket:

• Távolságok: A célpontok (boltok, iskolák, parkok stb.) milyen messze vannak egymástól.
• Úthálózat: A járdák állapota, szélessége, akadálymentessége, a kereszteződések kialakítása.
• Közlekedésbiztonság: A gyalogosok védettsége az autóforgalomtól, a jelzőlámpák, zebraátkelők száma és állapota.
• Környezet: A zöldterületek, fák, padok jelenléte, a zajszint, a levegő minősége.
• Épületek elhelyezkedése: Az üzletek, szolgáltatások földszinti elhelyezkedése, az ablakok utcai elhelyezkedése.
• Társadalmi tényezők: A közösségi élet, a szomszédsági kapcsolatok, a bűnözés szintje.

A magas walkability-vel rendelkező területek általában egészségesebbek, élhetőbbek és fenntarthatók. A gyaloglás ösztönzése csökkenti a légszennyezést, a zajszennyezést, az elhízást és számos más egészségügyi problémát. Emellett erősíti a közösségi életet és növeli az ingatlanok értékét.

Az autóvezetők 48%-a számára idegesítő a parkolóhely keresése (automotive-fleet.com). Te milyen gyorsan szoktál parkolóhelyet találni?